Lókút

A község hivatalos honlapja

Általános közzétételi lista


Interjú Csombor Mariannal, a vöröskereszt kitüntetett önkéntesével

 
A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége a véradó mozgalomért kifejtett tevékenysége elismeréseként Ezüst Emlékérmet adományozott Csombor Mariann, a Magyar Vöröskereszt Zirci Területi Szervezetének önkéntese részére.

 
– Mariann, hogy csöppentél bele a vöröskereszt életébe?
 
– Tavaly novemberben kopogtattam be a vöröskereszt ajtaján, mert úgy éreztem, van időm arra, hogy önkéntes munkát végezzek. Otthon vagyok, anyaként funkcionáltam eddig, és a fiúk felnőttek. Elég sok szabadidőm lett, amit szerettem volna hasznosan eltölteni. Olvastam az interneten a vöröskeresztről, és felkerestem a helyi szervezetet, ahol egy csodálatos emberrel találkoztam. Nagy örömmel fogadott, és azóta is hálásan gondolok rá, mert sok mindent köszönhetek neki. Megkaptam a bizalmat, és nagyon jól tudunk együtt dolgozni.
 
– Igen aktív munkát végezhettél, ha már egy év elteltével elismerték a munkádat. Hogyan értékeled az elmúlt időszakot?
 
– A vezetőnk nem zirci, ezért nagyon sokat tudtam segíteni neki a hely, az itteni emberek megismerésében. A problémákat közösen oldottuk meg. A véradásban tudtam a legtöbbször közreműködni, de csináltunk több adományosztást, ruhaosztást, és a környező falvakban is segítjük a vöröskeresztes alapszervezeteket.


Csombor Mariann a kitüntetésével


– Mit jelent számodra az önkéntesség?
 

– Nagyon örülök neki, hogy önkéntes lehetek. Ezt viszont úgy tudtam elérni, hogy van egy csodálatos családom, férjem, aki megteremti azt, amire szükségünk van, tehát nekem nem kell dolgozni. Sok minden van bennem, amit át szeretnék adni másoknak, hiszen olyan emberekkel találkozom, akik szeretetre vágynak, akik nem kapnak sehonnan szeretetet, nagyon nehezen boldogulnak, és egy mondat vagy pár szó rengeteget jelent nekik. Ez olyan jó érzéssel tölt el, hogy utána napokig szárnyalok. Egy hónappal ezelőtt voltam egy családnál, meglátogattam őket, és hazafele potyogtak a könnyeim. Akármilyen ajándékot kapok, az nem okozott volna akkora boldogságot, mint annak a hat gyermeknek a csillogó szemét, tiszta tekintetét látni. A hálát sugározták felém. Adni: ez a világ legjobb dolga.
 
– Konkrétan a véradó mozgalom támogatásáért kaptad az elismerést. A múltkori zirci véradó ünnepségen is elhangzott, hogy nagyon lényeges ennek a jó tulajdonságnak az átörökítése a fiatalabb korosztály felé. A vöröskereszt milyen eszközökkel, módszerekkel tudja tudatosítani a véradás fontosságát?
 
– Próbáljuk az iskolai szervezeteket bevonni, hogy minél többen jöjjenek el véradásra. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy ezen a téren van még teendőnk. Ezért nagyon sokat kell még dolgoznunk a pedagógusokkal együtt, akár előadások szervezésével. Fontos, hogy a fiatalok mentalitásában benne legyen: adni jó, ha a saját vérüket adják, az egy csodálatos dolog.  A Reguly Antal Szakképző Iskolában kétszer van véradás egy évben. Nagyon sok olyan zirci lakos van, aki a munkahelyén ad vért. A zirci munkahelyeken is lehetne jobban  népszerűsíteni a véradást.
 
– Te véradó vagy?
 
– Nem, de a jövő év egyik célkitűzéseként megfogalmaztam: vért kell adnom! Igen, 2016-ban véradó szeretnék lenni, és a gyermekemnek – aki tizennyolc múlt augusztusban – ugyanez a célja, így a terv az, hogy a Bence, a férjem és én együtt megyünk majd vért adni. A nagyobbik fiam Győrben él, ritkábban van itthon, őt még nem tudom beavatni.

– Hobbid van?
 
– Van! Nagyon szeretek a természetbe lenni, mozogni, rengeteget túrázunk télen a párommal, a barátnőimmel. Nyáron sokat futok, gyalogolok, biciklizek. A mozgás nagyon fontos az életünkben, ezt is tudatosítani kellene az emberekben. Ha elviszem a kutyámat sétáltatni az erdőbe vagy a mezőre, tiszta fejjel és nyugalommal térek vissza. A mozgás a legjobb terápia. Amíg tudunk, mozogjunk!
 
– Az ünnepek hogy fognak telni?
 
– Nálunk mindig nagyon nagy családi körben telnek az ünnepek. A párom Heves megyei, a szülei minden karácsonykor itt vannak. Természetesen édesanyám is velünk tölti a karácsonyt. Szent este, amikor a gyerekek picik voltak, verset szoktak mondani, most egy pár éve bevezettem, hogy az ünnepi lakoma előtt felolvasok nekik  mesét vagy verset. Már advent első vasárnapján ki van díszítve a házunk, az asztalon ott az ádventi koszorú, a figyelmezetés, hogy hány hét van még karácsonyig. A gyerekek is így nőttek fel, hogy alig várják már a szent estét, amikor együtt van a család. Az éjféli misére  együtt megyünk. A nagyszülők már nem jönnek velünk, de mi négyen mindig ott vagyunk.
 
– Közeleg az Újesztendő. A véradást említetted, van-e még más célod is, amit el szeretnél érni?
 
– Még több családdal szeretnék találkozni és még több embernek segíteni. A vöröskereszt munkájába új dolgokat bevezetni, ez a közös célunk a területi vezetővel.
 
– A megyéből egyedül te lettél felterjesztve a kitüntetésre. Milyen érzésekkel töltött el mindez?
 
– Nagyon meglepődtem a kitüntetésen, hiszen nem ezért csinálom. Kicsit tiltakoztam is ellene, de végül megértettem: a példamutatás miatt fontos, hogy időnként kiemeljenek embereket. Köszönöm a Magyar Vöröskeresztnek, hogy elismerték a munkámat. Boldog vagyok, de bevallom őszintén, akkor még boldogabb voltam, amikor azt a családot meglátogattam.

 

Kelemen Gábor
 

Vissza

Galériaképek

Eseménynaptár

<<  Február 2025  >>
 h  k  s  c  p  s  v 
       1  2
  3  4  5  6  7  8  9
10111213141516
17181920212223
2425262728  

Friss események

Nincs aktuális esemény

Elérhetőségeink


Lókút Község Önkormányzata

 

Cím:
8425 Lókút,
Bem József utca 25.

Ügyfélfogadás:
Hétfőtől - péntekig: 800-1200

Telefon: 06 (88) 588-130
Email: k7304@koznet.hu