Lókút

Kossuth Lajosra emlékezett halálának 120. évfordulóján a Városi Reguly Társaság és a Békefi Honismereti Társaskör.

 A zirci városi könyvtár közművelődési klubtermében megrendezett eseményen Illés Ferenc ny. múzeumigazató köszöntötte a vendégeket a szervező civil szervezetek vezetőségének nevében. Bevezetésként beszélt a városunkban található Kossuth szoborról, amelyet a Reguly Antal Múzeum nyertes pályázatának eredményeként állítottak 1998-ban. Érdekességként megemlített egy helytörténeti eseményt is, mégpedig azt, hogy amikor a jobbágyfelszabadítás híréről egy Fiesch nevű erdésztől a zirci parasztasszonyok értesültek, a Kistemplomnál összesereglettek, és német nyelven beszélve, sírva éltették Kossuth Lajost. Nem véletlen, hogy az egykori Fő utcát 1909. február 14-én a zirci Képviselő-testület Kossuth Lajos utcának nevezte el. 
 
Rainer Pál régész-történész, a Veszprémi Laczkó Dezső Múzeum muzeológusa két Veszprém megyéhez is kötődő momentumot elevenített fel történelmünk egyik legnagyobb alakjának életéből.
 
Kossuth Lajos felesége, Meszlényi Terézia a pápai kistérségben található Kisdémről, a mai Bakonyságról származik, egyik őse itt vásárolt birtokot a tizennyolcadik században. A helyi hagyományban elterjedt, hogy frigyre is a településhez tartozó csárdapusztai kápolnában léptek, ezt azonban cáfolta az előadó, és tisztázta a félreértést. Mint elmondta, erre a pesti belvárosi templom plébániáján került sor, az esemény azonban a vallási különbözőségek miatt „fiaskóval zárult”. A család később saját birtokán adott ünnepélyesebb színezetet a házasságkötésnek.  
 

Illés Ferenc köszönti a meghívott előadót, Rainer Pált

A másik megyénket érintő vonatkozás a szabadságharccal van összefüggésben. A menekülő Kossuth-gyerekek 1849 júliusában előbb az ajkai járásban található Halimbán, majd rövid ideig a mencshelyi evangélikus lelkésznél, végül a Lókút melletti Óbánya-pusztán bujkáltak a Meszlényi család rokonainál. A császári hadsereg itt fogta el őket, míg Pénzesgyőrben egy másik híres szabadságharcos, Guyon Richárd tábornok családján ütöttek rajta. A korabeli Veszprémi Független Hírlap pedig arról adott hírt, hogy Kossuth Lajos feleségét Nagyesztergáron, az Ányos kúriában fogták el a katonák. A gyerekeket előbb Zircre hozták, majd Mór vagy Pannonhalma érintésével Győrbe vitték, onnan pedig hajóval a pozsonyi várba vezetett az útjuk.
 
Rainer Pál elmondta, kiskorúak ellen még a Bach-korszakban is nehéz lett volna vádat emelni (a legidősebb gyermek, Ferenc is mindössze nyolc éves volt ekkor), és a nemzetközi közvélemény is nyomást gyakorolt a császári kormányra, így a gyerekeket végül szabadon engedték.  

Kelemen Gábor
 

Vissza